hajónapló

Ismerős újságolta, hogy nemrégiben felnőttképzésre adta a fejét. Az első két szakma megszerzését kvázi ingyen biztosítja az ezeréves rántott hús kis országunk. Attól rettegve, hogy a kenyérpirítóink lassan az én megélhetésemet is veszélybe sodorják - rád nézek MI - magam is az át és továbbképzésben gondolkodom. Adta hát magát a lehetőség, hogy cukrász, akarom mondani IT alkalmazásüzemeltető technikusi végzettséget szerezzek. Van ez csodaweboldal (egy állami projekthez képest űrkorszak) , az Innovatív képzéstámogató központ , ahol szinte minden információ elérhető....

Évről évre egyre kevésbé érdekel hány éves vagyok és persze, hogy hülyének néztem a saját anyámat, meg a még öregebbeket, mikor kis szarosként megkérdeztem őket, hány évesek, azok meg buta arccal bámultak maguk elé, és így elkezdték számolni, hogy “ha most ennyi van, én meg akkor születtem, akkor ez mínusz az és akkor talán…”.

Véget ért az uborkaszezon a közéletben is, amit méltóképp zárt le a matyó lotyó Góth Tabi nem túl keresztényi családi fordulata: megfricskázták a mély magyar, konzervatív család anyát, aki rögtön ki is baszta a hasonlóan semmirekellő celeb szakács Krauszát. Szerencsére mind a kettőjük megy haknizni őszre valamelyik kereskedelmi tévébe. Nagy úr a guruló forint, ugye. Ahogy itt csámcsogtunk ezeken a teljesítménytelen senkiken, úgy eset ki a falat a szánkból, mikor jachtozó-kurvázó, nemzeti sportjelképünk, a hazafi, talpig becsületes Borkai Zsolt besétált a Partizánba és azzal a lendülettel fel is adta renoméjának az utolsó kenetet....