Commentarium
Szokatlan ez a reggel, hajnal előtt megébredek, egy álomtalan éjszaka után. Az ősi japán szimbólumra, az enzo-ra gondolok. Fehér papíron fekete tintával, kör alakban húzott alakzat, mely véget ér mielőtt a kezdőpontjához érne. Befejezettséget érzek. Ma van az utolsó munkanapom a gyorsétterem láncnál, ahol több mint két és fél évet dolgoztam. Ezek az első és […]
Ha ha van mondjuk tíz otthonról jobban teljesítő munkavállaló és van három lazsáló, akkor a irodai munkával összességében mennyire nő majd a hatékonyság? Mi értelmes mindenkit visszaterelni?
A karácsonyi ünnepek megannyi gagyisággal megspékelt napjainak vége felé járunk és ilyenkor általában arról illene írni az egyszeri bloggernek, hogy mennyire de meghitt is volt ez az idei karácsony, meg hogy mennyire ki tetszett pihenni magát, sőt hogy milyen jól is esett az a tucatnyi nyálas SMS, amiket a régi barátoktól, álszent rokonoktól és az […]
Sza’l, először is elnézést a kihagyásért, de most már abszolút ki vagyok csavarodva magamból, mint a spagetti tészta a forró vízből (hát ez aztán a hülye hasonlat csökevény – látszik, hogy reggel hatkor agyilag zokniként – még a nap első kávéja előtt – kissé döcögve megy a fogalmazás). Na, akkor próbálom naturalistán egyszerűen: fáradt vagyok […]
_-Biztos benne? -Teljes mértékben. -De hát a rendszerünk még csak 70 százalékos. Ennyi nem elegendő! -A régi rendszerre is támaszkodhatnak, az áttérés viszont folyamatos kell legyen! -Túl nagy a rizikófaktor, az adatbázis még nem teljes! -Ezért van itt katona! És ez az Ön feladata! -Értettem Uram, mindent megteszek a Hazáért! És ekkor a bomlott elméjű […]